A Thália Színház a közönség visszajelzései alapján elsősorban a könnyedebb műfajok otthonaként vált meghatározó budapesti játszóhellyé. A vígjátékok – köztük a Boeing, Boeing és az Alul semmi – felszabadult, derűs estét kínálnak, míg a Sherlock Holmes vagy a Gyilkosság az Orient Expresszen látványos, ötletes színpadképpel és invenciózus megoldásokkal emelkedik ki a repertoárból. A nézők különösen nagyra értékelik a precíz szereposztást, a karakterformálás árnyaltságát és a színészek magabiztos jelenlétét, amely még a könnyedebb daraboknak is tartást ad.

Az épület megjelenése és belső kialakítása sokak szerint impozáns és hangulatos; a felújított terek kulturált környezetet teremtenek az esti kikapcsolódáshoz. A nézőtér többnyire kényelmes, megfelelő lábtérrel, bár a páholyok székei kapcsán érkezett néhány kritikus észrevétel. A szervezettséget és a személyzet hozzáállását általában dicséret illeti, az ingyenes ruhatár pedig kifejezetten pozitív gesztusként jelenik meg.

Visszatérő észrevétel ugyanakkor, hogy teltház esetén a nézőtér zsúfoltabbnak hat, és a mosdók kapacitása szűkös lehet, ami várakozást eredményez. A büfé árai megosztják a közönséget, egyesek túlzónak érzik, mások elfogadhatónak tartják. Elszórtan előfordult barátságtalanabb személyzeti attitűdről szóló beszámoló, de ezek nem jellemzőek az összképre.

Összességében a Thália Színház stabil minőséget képvisel: szórakoztató, igényesen kivitelezett produkciói és szerethető atmoszférája miatt sok néző tér vissza újra és újra, bízva abban, hogy ismét élménnyel telve távozhat.