A Budapesti Operettszínház a belváros egyik legimpozánsabb, patinás épülete, amely már önmagában is élményt nyújt. A nézők rendszeresen kiemelik a gyönyörű beltéri kialakítást, az elegáns tereket és a kulturált mellékhelyiségeket. Többen dicsérik a páholyokból és az erkélyről nyíló kiváló rálátást, valamint a kényelmes üléseket és a jól szervezett nézőtéri rendszert.

A repertoár széles és sokszínű: operettek, musicalek és családi előadások egyaránt megtalálhatók. Nagy sikert arattak többek között a Monte Cristo grófja, a János vitéz, A Szépség és a Szörnyeteg, a Cigánybáró és az Orfeum mágusa című produkciók. A közönség a színvonalas rendezést, a tehetséges művészeket, a látványos díszleteket, a gazdag jelmezvilágot és az erős tánckart külön is méltatja. Többen hangsúlyozzák, hogy még a műfajjal szemben szkeptikus nézők számára is meglepően pozitív élményt nyújtanak az előadások.

Ugyanakkor visszatérő kritika is megjelenik. Egyes alkalmakon a hangosítás arányait kifogásolták: a zene időnként elnyomta az énekhangot, különösen több szereplő együttes éneklésekor. A szolgáltatások terén is akadnak észrevételek: volt, aki az előadás előtti beengedés szervezettségét kifogásolta, mások a ruhatár kizárólagos készpénzes fizetését és a sorban állást érezték korszerűtlennek. A büfé kínálatát és árait többen magasnak találták, egyes esetekben a választékot szűkösnek írták le teltház mellett is. A jegyárak közötti jelentős különbségek, illetve a gyorsan elfogyó helyek szintén okozhatnak csalódást.

Összességében a Budapesti Operettszínház erős művészi színvonalával, látványos produkcióival és különleges atmoszférájával meghatározó szereplője a fővárosi kulturális életnek. Bár a kiszolgálás és a kiegészítő szolgáltatások terén akadnak fejlesztendő pontok, a közönség döntő többsége maradandó, gyakran „életre szóló” élményként emlékezik vissza az itt töltött estére.